
Bőralma, ( kormos alma) szabadgyökeres oltvámy
Nagyon régi angol eredetű téli alma, a neve Parker’s Pippin, igaz, nálunk is már pár száz éve ismert, nem csoda, hogy sajátunknak érezzük – egyes vidékeken Parker pepinként, máshol kormos almaként ismerik, a szakirodalom mindenesetre „történelmi” almafajtánakis nevezi.
Méltán népszerű, mert nagyon ellenálló minden szempontból.
Október második felétől már szedhető, sokáig, akár tavaszig is tárolható, a tárolás során utóérik.
Citromsárga héján fahéjszínű, nyersbőrszerű „rozsdás” felületek alakulnak ki, a napsütésnek kitett részén kis homályos pirosság is előtűnhet. A húsa zöldes-sárgásfehér, hamar porhanyóssá válik. Fűszeres, kissé borízű, a savanyú almák közé tartozik.
Rendszeresen, bőven termő, edzett fajta, a csapadékosabb, párásabb vidékeken érzi igazán jól magát.
A száraz, meleg vidékeken kevésbé szeret, inkább a hűvösebb területek almája. Klasszikus biokerti kétemeletes alak megfelel neki metszés szempontjából. Középerős növekedésű. Lapított, széles, sűrű koronája van, amelyet ritkítani kell. Ágai idősebb korban lecsüngők. Hajtásai vékonyak, gyenge növekedésűek.ű
Téli alma, amelyet októberben szedünk és márciusig eltartható. Nagyon erős a gyümölcse ezért jól szállítható. A friss fogyasztás mellett az egyik legkiválóbb régi típusú bor és cider alapanyag.
Termékenyülés: jó, jó pollenadó, pollenadói a Téli arany parmen, Jonathan, Cox narancs renet, Batul
Alany: MM106



