Nevét a tövises vesszőiről és ezüstös, csillagszőrös leveleiről kapta.
A homoktövist (népies nevén homokfa, ezüsttövis) Európában és Ázsiában évszázadok óta alkalmazzák étkezési és gyógyászati célokra. Kínában gyógyszernek van minősítve, míg nyugaton egészségvédő, betegség megelőző, immunerősítő szerként ismerik.

Nagyon jól alkalmazkodik a különböző talajokhoz, nem válogatós növény. A napsütötte, világos helyet, laza, jó vízáteresztésű talajt szereti. Tőtávolság min. 1,5-2 m, a sortávolság 2-2,5 m. Permetezni nem szükséges, metszeni csak a bokor méretének formálása miatt szükséges.

A homoktövis kétlaki, szél porozta növény, termése tojás formájú bogyó, 7-9 mm az átmérője. A gyümölcs lédús, vékony héjú, fajtától függően színe a sárgától a narancsvörösig terjed. Egyetlen sötétbarna magja a len magjához hasonlít.

Termése július közepétől szeptember végéig érik be fajtától függően, de bizonyos fajták már júniustól érnek. Először még kesernyés, savanykás, de ha megcsípte a dér, édessé válik. Egészen a fagyokig lehet szedni. 

A homoktövis napjaink egyik legfelkapottabb gyógy és gyümölcstermő növénye, mely számtalan betegség gyógyszere lehet! Nem csak C-vitamin tartalmával emelkedik ki, de karotin tartalma és magolaj tartalma is nagyon keresetté teszi a világpiacon. Ne ijedjen meg senki a homoktövis szúrósságától! Ültetvényeken géppel metszik le a terméssel berakódott tövises vesszőit, majd hűtőházban -40 C-fokon lefagyasztják és a bogyókat így verik le a vesszőkről. A termés ezután kerül feldolgozásra. Ivólevek, gyógyszeripari termékek készülnek belőle. 
Idegen porozta növény, ezért nagyon fontos a porzó fajta ültetése mind nagyüzemben, mind házi kertben. Nagyüzemben 1:9, házi kertben 1: 3-4 arányban kell a termős példányok mellé ültetni. Szélporozta növény! Mindig figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt.