Magyarországon is elterjedt fafaj.  A fehér eperfa (Morus alba) Kínából, a fekete eperfa (Morus nigra) feltehetően Közép-Ázsiából származik. Régebben mindkettő az egész országban, majd minden parasztháznál megtalálható volt, manapság (különösen városi környezetben, hulló termése miatt) kevésbé népszerű. 

Középmagas, elterebélyesedő koronát nevelő, erősen sarjadó, 10 méter magasra is növő formás fa. Egylaki, porzós virágzatai 2-4 cm hosszúak, termős füzérek zömökek, virágai zöldessárgák. Áprilistól júniusig virágzik.  Folytonérő, az első és utolsó lehullott szemek között akár másfél hónap is eltelhet. Érése az időjárástól és faegyedtől függően júniusban és júliusban van. A teljesen beérett szemek maguktól lehullanak.

A talajokban nem válogatós, a téli hideget jól bírja, de nem kedveli a hideg, nedves talajokat. 

Gyümölcse nyersen is fogyasztható, de  néhány órán belül fel kell használni, mert hamar elveszíti friss zamatát.  Befőttként, vagy mélyhűtve tárolható, gyümölcslevek, mártás, lekvár, szörp, turmix, jégkrém készíthető mindkét változatból. A fehér eperfa termése pálinka és aszalványkészítésre, a fekete eperfáé gyümölcsbor készítésére is alkalmas.

Az eperfa fája igen kemény. Alig szegezhető. Sárga színe miatt hordók készítésére, (főleg pálinkához) szívesen alkalmazták.