Hosui körte, szabadgyökerű oltvány
A japánkörte-fajták csak most kezdenek elterjedni hazánkban.
Érési idő: | Augusztus 20. körül |
Gyümölcs: | A japán körték gyümölcse szilárd, húsuk mégis ropogós és lédús (85-86 %-a víz). Kevesebb energiát tartalmaznak, mint az alma vagy a körte, ugyanakkor magas a cellulóz-, hemicelluóz- és pektintartalmuk. Hosui nagy gyümölcsű, aranybronzos színű, olvadó, lédús, nagyon illatos és zamatos, kissé savas. |
Növekedés: | Fája erős növekedésű, felfelé törő koronát nevel. A fiatal fácskák megsínylik a kemény téli fagyokat, ezért védett helyre, vagy a ház déli oldalához célszerű ültetni. Mélyrétegű, laza talajt kíván, nem viseli el a kötött, nehéz, pangó vizes talajokat. |
Termőképesség: | Magyarországon kisebbek a gyümölcsük, de jó termőhelyen, intenzív körülmények között elérhetik a 150-250 gr-ot. Meleg, napos helyre ültessük, mert árnyékos helyen vagy hűvös nyáron kevéssé lesz édes. Fája kicsit nagyobb a Kosuiénál. |
Porzó: | Idegen megporzást igényelnek, ezért telepítéskor 2, esetleg 3 fajtát kell együtt ültetni. Kosui, Nijisseiki |
Alany: | Vadkörte |